A Hortobágy-Berettyó folyó védett 20 km-es szakasza elkerülte a múlt századi folyószabályozást. Nagy kanyarokat ír le a területen, közrefogva jelentős gyepterületeket. A folyó közeli gémtelep kiemelt madártani érték kolóniát alkotó fajokkal, mint a szürkegém, bakcsó, kiskócsag, üstükösgém. Jelentős a fokozottan védett vidra előfordulása ezen az élőhelyen. A Hortobágy-Berettyó víztereiben megtalálható számod védett növény is, pl. a tündérfátyol, a vízitök, a sulyom és a rucaöröm.

A területi egység kétharmada pusztai táj, melyen jellegzetes száraz és nedves szikespusztai növénytársulások találhatók. Számos védett növény közül a löszpusztákon a macskahere, szikes területen többek között a réti őszirózsa, sziki kocsord, erdélyi útifű állományai tenyésznek. Számos féltett madárritkaság pl. a székicsér, a rejtett életű ugartyúk, hamvas rétihéja rendszeresen vagy alkalmilag fészkel. A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, melynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben a Túzokvédelmi Állomást. A túzok megtartása érdekében főként a szabadtéri állományvédelemre koncentrál a nemzeti park túzokvédelmi munkája. A Körös-Maros Nemzeti Park feladata, hogy az idegenforgalom számára a védett területet, annak természeti értékeit, az itt folyó természetvédelmi munkát bemutassa. E célt szolgálja a Réhelyi Látogatóközpont, mely Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található.

A múzeumépület emeleti részében található a Nagy-Sárrét növény- és állatvilágát bemutató kiállítás. A látogatóközpont külső helyszínein lehetővé válik a túzok és ősi magyar háziállatok természetes környezetben való megfigyelése. A madarak megfigyelését a felépített kilátó teszi lehetővé. A főépület környékén magyar szürke szarvasmarha, bivaly, rackajuh kisebb állománya hasznosítja a gyepterületet.